Kétmillió háztartásban elérhető az internet Magyarországon

A cikk szerint 2011 szeptemberében az adatszolgáltatók vezetékes szélessávú internet-előfizetéseinek száma a teljes piacra vonatkozóan 2,027 millió volt.

Az NMHH gyorsjelentése a három meghatározó szolgáltató, valamint a vezető alternatív szolgáltatók, jellemzően a legnagyobb kábeltelevíziós társaságok önkéntes adatközlésére épül.

A közlemény szerint a vizsgált hónapban a hagyományos telefonvonalon szélessávú xDSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma 798 ezer volt, a gyorsjelentésben szereplő kábelszolgáltatók előfizetései szeptemberben 802 ezerre nőttek.

A teljes piacra vonatkozóan a Magyar Telekom a piacvezető, részesedése 34,7 százalék, a második a UPC, piaci részesedése 21 százalék, a harmadik pedig Digi 12,3 százalékos részesedéssel, ezt követi több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 12,1 százalékot tesz ki.

A piac koncentrálódását jelzi, hogy 12 cég birtokolja az előfizetések 90 %-át.

A szeptemberi adatok szerint az előfizetők a szolgáltatóváltást megkönnyítő számhordozhatóság keretében 2004. január óta összesen 638 ezer számot hordoztak.

2 hónappal ezelőtt már elérte az 1,9 milliót az internet-előfizetések száma.
Júliusi adatok: 

A környező országokban hasonló tendencia figyelhető meg vélhetően a csökkenő díjak és a növekvő sávszélesség eredményeképpen.

Szlovákiában a lakosság majdnem 60 %-a aktívan használja az internetet, a szerb háztartások majdnem fele.

Mobil - vagy nem?

Az okostelefonok megjelenésével terjed a mobilinternet használata, egy, Amerikában készült statisztika eredménye itt olvasható.

Az egyre inkább megfizethető szolgáltatás népszerűsége hazánkban is rohamosan nő.

A Telenor 2010-es kutatása szerint nő azok száma, akik megbízhatónak és gyorsnak tartják a mobilinternetet, bár legtöbben még mindig otthon használják.

A KSH statisztikáiból kiderül, hogy 2 év alatt duplájára nőtt a mobilinternet-előfizetések száma.

Meghalt a film?

A cikk szerint, hasonlóan a könyvhöz, a filmet is "temetik", legalábbis a cím ezt sugallja. 

Mindenesetre a digitalizálás elérte a filmipart is.  Pár évet jósolnak még, amikor nem a digitális technika lesz az egyeduralkodó a filmforgatásban.

 2-3 éven belül a forgatásokhoz használt kamerák több mint 80 százaléka digitális lesz.

 Hagyományos vagy digitális technika?

A hagyományos filmet megbízhatóbbnak tartják a szakemberek, a kamerák és a formátum tekintetében egyaránt, viszont a digitális technika olcsóbb (nincs labor és nyersanyag költség) és azonnal visszanézhető, ráadásul környezetkímélő.
Meglepően sokan állítják, hogy a hagyományos film jobb minőséget eredményez.


Aki szeretne elmélyülni a filmkészítéshez használt eszközök összehasonlító vizsgálatában, ajánlom Zacuto kamera-tesztjeit, ahol többek között a Sony, Canon, Panasonic mellett ARI és RED kamerákról tudhatunk meg többet. Szűkül a hagyományos kamerák piaca, a 3D-s technika térhódítása látványos. 

 

 A cikkből kiderül, hogy hagyományos filmet már csak a két nagy nevű cég, a Kodak és a Fuji gyárt. A három legnagyobb kameragyártó cég, az ARRI, a Panavision és az Aaton megszüntette  a hagyományos filmfelvevők gyártását.

RED kamerával Magyarországon először a Pillangó című drámát vették föl, ez a technika harmadannyiba kerül, mint a hagyományos kameratechnika és képminősége valamint kezelése hasonló a celluloidalapú filmekéhez. 

A rendszer lényege, hogy a digitális CMOS-szenzor mérete, a többi digitális technikától eltérően, éppen akkora, mint a hagyományos kamerák által használt negatív egyetlen képkockája. A HD-nál nagyobb felbontásban, akár 4096-szor 2304-es nagyságban is képes rögzíteni.

Ron Howard Angels and Demons (Angyalok és démonok) című filmje is ezzel a technológiával készült.

 

Források:

http://index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2011/10/25/meghalt_a_film

http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/red451/

 

Végül egy érdekesség a Filmhíradók Online-ról:

első bejegyzés